Kedves Barátunk!
Te, aki megtaláltad az oldalunkat, bizonyára többféle filozófiával, vallási vagy tudományos elmélettel találkoztál már az emberiséget ősidők óta foglalkoztató kérdéssel kapcsolatosan, hogy vajon mi van „odakint” vagy „odafent”.
Mi van az emberi világon túl?
Bejegyzésünk célja a gondolataid, látásmódod tágítása e témában. Abból az ismeretanyagból adunk közre, amit a Mestereink tanítottak nekünk az emberi világon túli, ugyanakkor azt szervesen magába foglaló rendszerről, amit mi Szellemi Hierarchiának hívunk.
A Szellemi Hierarchia mibenlétének meghatározásához idézzük Rafael Arkangyal Nagyúr által 2020.06.08. napon leadott tanítást:
„Ember feletti szintek láthatatlan világban azt nevezhetjük már Szellemi Hierarchiának, mely lények a Teremtőből kiválasztott négy őselem minőség alattian jöttek létre egykoron. És ha így fentről lenézve számítod a hegység körvonalát, akkor már csak az lehet a megoldás, hogy te sem mész fel a fára csak úgy, hanem hogy megmászod annak csúcsait, de közben minden szinten megülepíted önmagad minőségbeli voltát.”
A Szellemi Hierarchia tehát –mint ahogy az elnevezés is mutatja- egy olyan hierarchikus (vagyis alá-fölérendeltségi viszonyokon, rangsoron alapuló) rendszer, amelynek csúcsán a Teremtő, alatta a belőle kiválasztott 4 őselem minőség, azok alatt pedig lények sokasága áll különböző szinteken a láthatatlan világban.
Az emberi lét szintje ennek a jóval tágabb rendszernek a részét képezi, mint látható, érzékelhető, fizikai (látszat) valóság, amelyet kozmosznak nevezünk. Pontosabban nevezhetnénk inkább mikrokozmosznak, hiszen az ember által érzékelhető világ a láthatatlan szellemi világ, a makrokozmosz mintájára jött létre, annak fizikai megtestesüléseként. Erre is utal Hermész Triszmegisztosz, amikor azt írja: „mint fent, úgy lent, mint bent, úgy kint”.
Ez a mindent magában foglaló makrokozmosz több lénynek, lénycsoportnak ad teret a létezésre. A mi tudásunk szerint a Szellemi Hierarchiában 46 milliárd lény kaszt, összesen 145 billiárd lény él az alapoktól a legfelsőbb énig.
Ahogy az idézett tanítás is utal erre, a teremtés folyamatát követve, fentről lefelé indulva találkozunk a 4 őselemmel vagy 4 alapminőséggel, amelyeket a Teremtő önmagából választott ki, a teremtés tanában már ismertetett módon.
A láthatatlan és látható világok fejlődésének végtelen folyamatában szervesen összekapcsolódó 4 őselemet a 4 fő arkangyal testesít meg: Michael, Uriel, Rafael és Gabriel Arkangyal Nagyurak. (A Szellemi Hierarchiában elfoglalt helyükhöz és rangjukhoz méltó megszólításuk minden esetben Arkangyal Nagyúr, írásban nagy kezdőbetűvel említve.)
A TŰZ elemet, mint alapminőséget Michael Arkangyal Nagyúr képviseli. A tűz a változtatás szimbóluma, mely kellő energiával lát el, ha haladni kell. De az egyensúly és várakozás, mely úgyszintén fontos, a többi elemhez kapcsolódik.
Elsősorban az Uriel Arkangyal Nagyúr által képviselt VÍZ elem az, mely megnyugvást ad, ha nem találod a kiutat egy adott helyzet megoldására.
Rafael Arkangyal Nagyúr a LEVEGŐ elem legfelsőbb képviselője. A levegő elem segítségével tudod megérteni és megélni, hogy ráláthass a fizikai sík korlátaira.
Gabriel Arkangyal Nagyúrhoz tartozik a FÖLD elem, mely a fizikai síkot irányítja.
„Az egyensúly, a továbbhaladás szükségessége mind a négy őselem kapcsán manifesztálódik, melyet az adeptus (jelentése tanítvány, a szerk.) kellő tudásával, azt használva tudja a javára fordítani. A cél az isteni minőség, tudás, bölcsesség megközelítése, és amennyiben megfelelő módon el van vetve benned a vágy, hogy ezt el is érd, akkor tudsz sikeres inkarnációs ciklust zárni.” (Részlet Michael Arkangyal Nagyúr 2020.07.10. napi tanításából.)
A Szellemi Hierarchia csúcsához tartozik még Satanel Nagyúr, akit a Teremtő a négy őselem létrehozásával egyidejűleg teremtett, valamint a legmagasabb szintű tudat, Annotius Nagyúr, akit később, a Satanel nagyúri minőség ellenpólusaként, a rend és egyensúly fenntartása érdekében hozott létre. Jelenleg Annotius Nagyúr a Teremtő alatti hierarchia legfelső csúcsán lévő nagyúri minőség.
Elemezzük tovább az idézett tanítás sorait!
„És ha így fentről lenézve számítod a hegység körvonalát, akkor már csak az lehet a megoldás, hogy te sem mész fel a fára csak úgy, hanem hogy megmászod annak csúcsait, de közben minden szinten megülepíted önmagad minőségbeli voltát.”
A fejlődési utat egy hegyre vagy fára való felmászáshoz hasonlítja a Nagyúr, amikor ágról ágra, lépésről lépésre juthatsz csak feljebb és nem ugorhatsz át egyetlen szintet sem. A felfelé vezető út minden szintjén végig kell menni, minden egyes szinten begyűjteni a tapasztalatokat, amelyeket feldolgozva és a lényeget magunkévá téve válhatunk egyre magasabb minőségű önmagunkká.
Jobb esetben így halad felfelé a(z emberi) lélek a fejlődése útján. A Szellemi Hierarchia láthatatlan hegysége a lélek fejlődési útjának keretrendszerét adja meg, amelyen belül az emberi, fizikai világ csak az egyik a sok-sok szint közül, amelyen a fejlődő lélek áthalad.
További részlet a Rafael Arkangyal Nagyúr által 2020.06.08. napon közvetített tanításból:
„Mindenekfelett a létezés gyökere fakadna már szellemi felosztásból, melyre nézve ti magatok emberek is gondolhatjátok, hogy nem véletlenszerű kiválasztottisággal vannak a szintek megállapítva sem, hanem olyan tagozódás, mely az Univerzum valóságát adja meg ti emberek számára és rajtatok kívül lévő jobban felszerelt lakhelyeken élőek számára is.”
A tanítás itt arról beszél, hogy az Univerzumban, a teremtett világban rend, rendszer, tervezettség van, amelyben nincsenek véletlenek, hiszen mindennek, embernek és más létezőknek is, megvan a maga helye.
Folytassuk tovább a Szellemi Hierarchia piramisának alábontását!
A 4 Főangyal alattian két hierarchikus vonalat különíthetünk el, az ún. Mesterek és az Arkangyalok vonalát.
Az utóbbi szálon az Arkangyalok sorakoznak, akik a Szellemi Hierarchia bármely felső szintjén jelen lévő, a legmagasabb energia minőségeket, mintázatokat képviselő entitások a létezésben.
A Mesterek vonalán több rétegű a tagozódás. Fentről lefelé haladva ide soroljuk a Nagyurak szintjeit. Az Élet és az Alku és még több száz Nagyúr található a hierarchia magaslatán.
Alattuk a Sors Nagyurai, akik írják sorsod el nem dönthető részét.
Lentebb a Karma Nagyurai, akik életed szálait kötik a neked rendelt karma pontokhoz, amiket ők írnak.
Az Akasha írók találhatók a következő szinten, akik minden elhangzott szót, eseményt jegyeznek az Akasha krónikákban.
Alattuk a Rendszer Urak vannak, akiknek kötelessége a Yin-Yang harmóniát fenntartani a kozmoszban.
A Rendszer Urak alatti fokozat a Tan Író Nagyurak szintje, akik tanítanak is egyben.
Alattuk helyezkednek el a Mesteri Nagyurak, majd a Mesterek, akik egyrészt kiemelt feladatokkal rendelkezhetnek, mint pl. kapcsolatokért felelős vagy tanító Mesterek, de lehetnek átlagosnak mondható, vagyis külön feladatkört nem kapó Mesterek is.
Az Angyalok szintjén összeolvad e két szál, lentebb az elementálok, majd az emberi lény szintje következik.
Az embernél alacsonyabb szinten helyezkednek el az állatok, alattuk a szellemek.
Ez alatt már nem részletezzük a tagozódást. Az alapokon már csak olyan tudás és képesség nélküli lényeket találunk, akik energiákból élnek, és elsősorban az egyensúly fenntartása indokolja a létezésüket a teremtett világban.
Rafael Arkangyal Nagyúr így folytatja tanítását:
„Szellemi Hierarchia vágyakozástól mentesen kerülhet előtérbe tenálad, ha nem lépsz olyan mezőbe, melyre utad során te sem kerülhettél volna, ha nem vagy azonos azzal az éteri minőségeddel már, mellyel még mi innen tekinthetünk odalenti állományokra is.
Hogy tehát azt takarná már ez a mondás, hogy mely rendszerbe tervezve lehetnek földöntúli entitásaink, és azok is, melyek még emberinél feljebb lévő szférákba tartoznak. És ezt a rendszert nevezném én Szellemi Hierarchiának, melynek köze a földi létezés 3 dimenziójában pusztán csak olyan áthatással létezik, mely már a Tethán és szikrája közötti viszonyból fakad.
De ők, kik nem jöhetnek le ebbe a térbe, mert formátumuk és tartalmuk sem engedi ezt az összesűrűsödést, azok tudhatják jobban, hogy hierarchia vonalában már nem elégséges a sík terep, hanem inkább olyan egymásra épülő rendszerek sokasodnának egymás felettien, melynél a ráhatás az mindig föntről érkezik és alsóbb szintekre irányítva hordozza meg magát.
És ez már csak nem a demokrácia lenne minden koron, hanem egy olyan rendszer szemléletiség, amellyel az Univerzum lényei is helyt kaptak önmaguk számára Teremtő rendszerében immár.”
A tanítás szerint a Szellemi Hierarchia tervezetten felépülő rendszere magában foglalja az emberi, a földöntúli (vagyis az emberivel azonos hierarchia szinten lévő, ugyanakkor más párhuzamos síkhoz tartozó), valamint az emberi sík feletti szférákat is.
A Szellemi Hierarchia a Tethán és szikrája közötti kapcsolat révén jelenik meg a földi síkon.
Mi, emberi lények már csak akkor és abban az állapotban kerülhetünk a Szellemi Hierarchia felsőbb szintjére, ha és amikor a földi vágyaktól mentessé válunk, hiszen a vágy csak a fizikai szinten jelenik meg, azon túl már nincs szerepe.
Miért beszél a Nagyúr a Szellemi Hierarchia kapcsán a vágyról?
A létezés, és így a földi élet végső célja is a fejlődés, melynek kereteit és a bejárható utakat a Szellemi Hierarchia alá-fölérendeltségi rendszere határozza meg.
Az előbbre jutás itt a földi síkon csak megtapasztalások útján valósulhat meg.
A vágy az a mozgató erő, amellyel a lélek (felsőbb én, Tethán) ösztönözni tudja az emberi lényt a megélések, megtapasztalások „begyűjtésére”, amelyből a valódi tudás, vagyis a fejlődés származik. A vágynak ezért kulcsszerepe van a fizikai síkon való létezésben és a lélek evolúciójában. A fejlődés ugyanakkor túlmutat az adott síkon, mert amikor onnan már begyűjtöttünk minden tudást, a következő szintre emelkedhetünk. Olyan ez, mint az iskolában. Amikor tudom már az 5. osztály leckéit, a 6-dikba léphetek, azzal az „apró” különbséggel, hogy a létezésben nincs pardon, csak kitűnő bizonyítvánnyal engednek tovább.
A Szellemi Hierarchia rendszerében „a ráhatás az mindig föntről érkezik és alsóbb szintekre irányítva hordozza meg magát”. Vagyis nem beszélhetünk emberi fogalmak szerinti demokráciáról, hiszen ebben az értelemben nincs sem népuralom, sem egyenjogúság a rendszerben. Az alacsonyabb szinteken lévőknek minden esetben csak a szintjüknek megfelelő, korlátozott joga és lehetősége van a felsőbb szintekre hatást kifejteni és a „nagy egészbe” beleszólni.
Ugyanakkor az Univerzum törvényei által érvényesül a „rendszer szemléletiség”, hiszen azok minden lényre, lénycsoportra egyformán érvényesek. Így nem fordulhat elő, hogy az egyéni előnyökkel szemben az Egész hátrányt szenvedjen, mint ahogy az emberi demokráciákban ez gyakran megesik. Vagyis a törvények biztosítják azt, hogy „az Univerzum lényei is helyt kaptak önmaguk számára Teremtő rendszerében immár”.
Végül egy tanács a Nagyúrtól, amely elfogadásra és alázatra int:
„Ne vitázz azokkal, akik náladnál magasabb szintről néznek lefelé és fogják kezedet a te fejlődésed útján! Vagyis hát azért lennének ezek a fokozatok, hogy mindent átfogó rendszerébe lépve lehessen a lélek, és hogy nem számítana odafentről sem olybá az egymás alattiság, hogy az ne lenne attól még egyenlőképp mérlegelve Teremtőd általian. Csak hát más szereppel tévedt oda az emberiség, hogy még most sem foghatja fel, hogy mibe is van igazán.”
Emberként nem látunk, nem láthatunk feljebb a saját szintünknél. De ettől még nem vagyunk sem kevesebbek, sem többek, mint más létezők, hisz –ahogy a Nagyúr is mondja- „nem számítana odafentről sem olybá az egymás alattiság, hogy az ne lenne attól még egyenlőképp mérlegelve Teremtőd általian”.
Gondoljunk csak bele! Ahhoz, hogy egy repülőgép biztonságosan tudjon repülni, a szárnyakon túl szükség van még sok-sok apró alkatrészre is, amelyek mindegyikének megvan a maga szerepe a nagy egészben.
Melyiknek van nagyobb hatása a gép biztonságos működésére? Valószínűleg a szárnynak, ugyanakkor azokat a kis csavarokat sem lenne jó eltávolítani, amelyek a fékszárnyakat rögzítik.
Valahogy így van ez a Szellemi Hierarchia rendszerében is.
Amit emberként tehetünk, hogy alázattal elfogadjuk a helyünket a Teremtő Univerzumában, legjobb tudásunk szerint betöltjük a ránk osztott szerepet, és megerősítjük a hitünket abban, hogy a Mindenség értünk is létezik, azért, hogy tapasztalni, tanulni és ezáltal emelkedni tudjunk.
Boldog Napokat! A lelkeink találkozni fognak!