
HetedHét Határ
Érdekes szerzet az ember. Úgy van kitalálva, hogy mindig igyekezzen meghaladni önmagát, mindig többet akarjon annál, ami van…
Szerencsés az, akinek vannak céljai az életben, mert van, ami lekösse erőit és megugorjon szinteket.
Én azon szerencsések közé tartozóm, akik nem az anyagi világ útvesztőiben a jólétben és gazdagságban keresem célomat, hanem inkább a szellemi világ titkait kutatom. Nem elégszem meg a „dobozos” válaszokkal, inkább megkérdőjelezek mindent, és próbálom megérteni. A tudást úgy képzelem, mint egy spirált, néha visszatérünk ugyanazokhoz a témákhoz, de ha elmélyedünk bennük, akkor egy nagyobb megértés születik.
Felismeréseimet és okfejtéseimet találod itt. Talán van köztük olyan, amely téged is érdekelhet. A blog részben véleményt is írhatsz, vagy kérdést fogalmazhatsz meg. Rád van bízva, ha megszólít – dolgod van vele.
Az ember, mint vágyak és gondolatok tárháza.
Ahhoz, hogy ezt a témát jobban kivesézzük, kezdjük el az ember fizikai felépítésével. Testünk szervei nem véletlenül helyezkednek el testünk bizonyos tájékain, hanem azért, mert így tudják a leginkább ellátni feladatukat. Ezért található agyunk a fejünkben, hogy közelebb legyen az égbolthoz, ezáltal a Naphoz mely, mint Társ-Teremtő sugározza felénk a tudati megvilágosodás hullámait. Az indiai-tibeti energetikai rendszerben itt található a koronacsakra, ahol a magasabb világok erői beléphetnek testünkbe a csakrák működésének köszönhetően. A csikungban ezt a pontot Baihui-nak hívják, amely egy átjáró, ahol a tudat és a lélek elhagyhatja a testet a magasabb világok felé. Tehát az agyunk a testünk azon részén található, amely közelebb fekszik a fizikai síknál magasabb tudás fizikai megnyilvánulásaihoz, amely a tudatunk által értelmezhető.

A másik ilyen fontos területe az emberi testnek a gyökércsakra, mely a Föld, mint fizikai testünk közege felé irányul és elsődleges feladata a Föld-Anyával való erőcsere. A csikunkban ezt a pontot Huijin pontnak hívják. Ebben a pontban végződik a befogadó meridián, és kezdődik a kormányzó meridián. Ebben a pontban tudunk kapcsolódni az alsó világokkal és annak erőivel. Ez a pont a Földhöz, mint az anyagi világ középpontjához áll közelebb.
Hogyha a felső világokba kapcsolódó emberi szerv az agy, akkor az alsóbb világokhoz kapcsolódó szervek az emésztőrendszer, a vesék, a húgyhólyag és elsősorban a nemi szervek. Ezeknek a szerveknek nyílásai találhatók a gyökércsakra vagy a Huijin pont közelében. Az emésztőrendszer, a vesék és a húgyhólyag nyílásainak feladata a táplálék és folyadékürítés, amelynek a gravitáció miatt itt van az ésszerű helye. Vicces lenne azt elgondolni azt, hogy ezek a nyílások máshol, mondjuk a fejtetőn lennének találhatóak.

Ha a nemi szervekről kívánunk beszélni, akkor fontos félretenni a prűdséget, a társadalmi befolyásolás és neveltetés melléktermékét, és felvállalni nyíltan azt, ami nyilvánvaló. A prűdség leginkább a vallási megközelítés eredményeképpen került a középpontba, ahol a szexuális öröm elítélendő. A vállalásnak még a mai napig is óriási befolyása van az emberek hiedelemrendszerére, amelynek bizonyítéka, hogy sokan nem mernek nyíltan beszélni szexuális tapasztalataikról, igényeiről. Nos, ezt most el kell engednünk!
A szexualitás és a nemi vágy is a Teremtőtől való, és mint olyan, ez sem ok nélküli, felesleges, hiábavaló. És nem kell emiatt szégyenkezni sem! A nemi vágy az ember legerősebb vágya, de erről már beszéltem. Neki köszönhetően kívánjuk meg ellentétes nemű embertársainkat, és biztosítjuk az emberi faj szaporodását. A „gender-ideológia” termékével itt nem kívánnának foglalkozni, mivel a jellemzően fizikai, emberi lények nőnek meg férfinek születnek annak megfelelő nemi szervvel, valamint csekély számban hermafroditák is. Ha abból indulunk ki, hogy a Teremtő tökéleteset alkotott, akkor fogadjuk el, hogy ez így van jól! A „ferde hajlam „egy lelki megélés forrását képezi, amelynek szintén megvan a tapasztalati értéke a lélek számára de ebben a témában most mellékes.
Visszatérve a témához, nemi vágyunknak köszönhetően megkívánunk minden olyan társat, amely energetikailag hatást gyakorol ránk. Amiről most beszélek, az a testi vágy, melynek semmi köze egy monogám kapcsolathoz, – amely a későbbiekben akár ki is alakulhat -, de ez itt csupán egy testi gerjedelem, melynek a nemi szervekhez van köze.
Az agy esetében ez oda-vissza cikázó gondolatokként nyilvánul meg, ahol különféle elektromos impulzusok megannyi gondolati gerjedelmet hoznak létre.
Fizikai testünk felépítésének másik nagyon fontos szerve a szív. Félúton helyezkedik el az agy és a nemi szervek között, pont ott, ahol a helye van. Energetikailag elektromos, mágneses mezején keresztül és az idegpályák segítségével testünk minden egyes szervével tartja a kapcsolatot. Itt most nem szeretnék kitérni a test biológiai működésére, hanem inkább a finomenergetikai megközelítésre tenném a hangsúlyt. A szív az, amelyik egy érzelmi töltetet ad életünknek és hidat képez a fizikai és szellemi világok között.
A testünkbe belépő Yin és Yang, azaz földi és szellemi erők, melyek a testünk előbb említett két pontján csatlakoznak szervezetünkhöz, a szív felé igyekeznek, ahol kapcsolatba lépnek egymással. Az elektromos és mágneses erők, amennyiben összhangban vannak, létrehozzák a mágiát, a teremtést. Erről már többször beszéltem, de fontos megismételni, hogy csak akkor tudunk teremteni, ha a szív és az agy, azaz az érzelmek és a gondolatok összhangban vannak és egymást erősítik.
Egy tudatos útonjáró esetében a szív képes kiemelni a vágy segítségével az ide-oda cikázó gondolatok közül azokat, amelyek érzelmi töltéssel rendelkeznek, és akár valamilyen módon kapcsolatban állnak az életfeladatunkkal.
A szív annál jobban végzi a feladatát, minél tudatosabb az ember. Ez alapvető fontosságú a mágia szempontjából, mert ettől függ a teremtőerőnk, és ebből alakul ki a minket körülvevő környezet is. Minél tudatosabb az ember, annál rendezettebb az élete, leszámítva az életfeladat és a karmapontok megéléséhez kapcsolódó nehézségeket.
Másrészről a szív megnemesíti a nemi vágyból fakadó szexuális ösztönöket, és tudatos vággyá alakítja át őket. Így tud kialakulni a pusztán fajfenntartási ösztönből egy monogám kapcsolatra való igény a szeretett társsal. Itt már nem csak a nemi vágyak által kapcsolódnak a felek, hanem érzéssel, SZER-elemmel.
Ha a két fél tudatos útonjáró, a szív segítségével fel tudják fedezni a tudati és szellemi kapcsolódást is, de a szív szükséges, hogy megnyissa a kaput. A szív ily módon egy központi szerepet lát el, mely nyitja a magasabb szintű emberi működésnek és elengedhetetlen a tudati fejlődés fizikai megtapasztalásához.
Azok az emberek, akik szétforgácsolják erőiket, és mindenbe belekapnak egyidejűleg, nem működtetik megfelelően az agy és a szív közötti kapcsolatot. Hasonló a helyzet azokkal az emberekkel, akik hosszú ideig párkapcsolati válságban vannak. Ha folyton csak szexpartnereket cserélnek és nem jön el a nagy „Ő”, akkor ez a nemi ösztönök és a szív közötti kapcsolat nem megfelelő működésére utal. Ha valaki nem vágyik a másik nemmel való kapcsolatra, akkor eldöntendő kérdés, hogy van-e elegendő életereje? Ha van, akkor feltételezhetően a szexuális erejét a szíven keresztül felhozta a szellemi szintre, ahol a leleményességet, kreativitást, illetve a művészi kifejeződést erősíti vele. Ez lehet az időszakos jellegű, de visszaállhat az egyensúlyi helyzetbe is.
Az álmokról, mint az anyagi világ létrehozói szerepéről…
Az emberek többsége nem igazán tudja, hogy miként viszonyuljon az álmok világához. Néhányan elfogadják azt a véleményt, hogy az álmok segíthetnek betekinteni a lehetséges jövőbe és kiválasztani számunkra a megfelelő megoldást. Mégis mikor arról beszélek, hogy milyen szerepe van az álmoknak az anyagi világban történő megnyilvánulásokhoz, akkor nagyobb fontosságot tulajdonítok nekik, mint pusztán egy lehetséges információs közeg. Menjünk végig ezen a gondolatsoron, hogy egy másfajta megközelítést kapjunk az álmok világának működéséről.
Tételezzük fel, hogy adva van egy „Tiszta lehetségességek mezeje”, ahol jelen van minden információ, minta, lehetséges végkifejlet az anyagi világ síkját is beleértve. Ez egy egységes finomenergetikai erőtér, amit hívhatunk éternek, kvantumnak vagy éppen SZER-nek, ha úgy tetszik. Mindennel kapcsolatban áll és minden benne van, ezért ami nincs benne, az nem is létezik.
Képzeljük el, hogy miután lefekszünk, agyunk átkapcsol a béta agyfrekvenciáról alacsonyabb rezgésszintű alfa vagy théta hullámokra, de még nem álmodunk. Tudatos agyunk, elménk ilyenkor kikapcsol. Nevezzük ezt egy álmodást megelőző időszaknak. Ez az az állapot, ahol saját lényünk kapcsolódik a tiszta lehetségesség mezejéhez, amit én szeretek SZER-nek hívni. Felső tudatos énünk kiválasztott egy megtapasztalandó utat, és ennek az útnak részei a fizikai, anyagi világ által nyújtott tapasztalatok is. Ezért felső énünkből kiválik egy rész, hívjuk ezt léleknek, vagy lélekrésznek, amely mint egy vándor magára ölti „bőrkabátját”, és emberi formában megnyilvánul az anyagi világban. Ez a „kis én”, amik itt vagyunk, testet öltött emberek, akiknek tudatosságuk éber állapotban nem terjed túl a fizikai test határain.
Ha ez így van, akkor miként szerez tudomást a kis én a felső én által kiválasztott tapasztalási útról?
Nos, ennél a pontnál lép be a képbe az álmok világának fontos szerepe, nevezetesen az, hogy összekösse valamilyen módon a tiszta lehetségesség mezejét a felső én által kiválasztott úton át a fizikai világ megnyilvánulásának kibontakozásáig. Ő az összekötő kapocs, amely tartalmazza azokat a pontos jelképeket, amelyek a tudattalanba kiáradva befolyásolnak minket leginkább az érzelmek terén a döntésünk meghozatalában. Az érzelmek világa inkább mágneses jellegű, míg a gondolatok világa inkább elektromos.
Döntéseink meghozatalánál az érzés már felső énünk által előre meghatározott, viszont a gondolat az, amely tartalmazza a szabad akarati tényezőt. Így az elektromágneses egység (EE) az, amelynek hatására formálódik az anyag, a fizikai világ, és annak eseményei, amelyek az érzés és a gondolat együttes befolyása alatt állnak.
Ennél a pontnál érdemes emlékeztetni magunkat, hogy a fizikai világunknak rajtunk kívül még nagyon sok lakója van, akiknek a gondolatai és érzései úgyszintén hatással vannak világunk formálására. Mi csak az egyik befolyásoló tényezői vagyunk a közös világunknak, de mégis fontos összetevői mert mindennel kapcsolatban állunk és ezúttal ráhatásunk is van az egészre.
Mégis hogyan valósítják meg az álmok ezen összekötő feladatukat?
Térjünk vissza a közös tudati mezőre, a tiszta lehetségesség mezejére, ahol minden létezik és mindennel kapcsolatban van. A felső tudatos énünk ebben a mezőben meghatározza az irányt, amelyet meg szeretne tapasztalni behatóbban. Ezt úgy is elképzelhetjük, mint egy ismeretlen sötét helyen az elemlámpa fénycsóváját. Azt látjuk és értjük, amit a fénycsóva megvilágít, a többi ismeretlen számunkra. De ha már minden irányt végigpásztáztuk az elemlámpánkkal, akkor tudomásunkban már kialakult a helyzetünk ismerete. Így cselekszik a felső énünk is. Megvilágít, azaz kiválaszt egy leszületés erejéig egy területet, amelyet meg szeretne tapasztalni és a mi életünk célja, a sorsunk, ennek a fizikai szintű tapasztalata.
Az álmok világa az esetleges vélekedésekkel ellentétben nagyon pontosan, precízen működik. Itt is mindennek meghatározott szerepe van, ezért a tiszta lehetségesség mezejéből, amely egy álmodást megelőző szakasz, kialakulnak azok az álmok, amelyek a jelenlegi élethelyzetünkre vonatkoztatva tartalmazzák azokat a jelképeket, amelyek a tudattalanunkban előidézik a megfelelő érzelmi befolyásoltságot. Ez teljes mértékben összhangban van a felső énünk azon szándékával, amit igyekszünk megélni fizikai síkon. Az álmok hatással vannak a fizikai testünkre, mert szívverésünket, vérnyomásunkat, hangulatunkat befolyásolják azok a hormonok, amelyeket álmunk során keletkeznek testünkben. Így valósul meg az érzelmi befolyásolás mágneses része.
Álmaink eseményeket tartalmaznak, amelyek mind jelképként hatnak ránk. Ezeknek az eseményeknek van elektromágneses töltésük, úgymond elektromágneses egységekből (EE) állnak. Mellette van információs, azaz értelmi összetevőjük is. Ezek az elektromágneses egységek a töltésük és a bennük tárolt információk alapján vonzzák vagy taszítják a fizikai énünk által kibocsátott elektromágneses egységeket, amelyeket érzelmünk és gondolataink keltenek. Ily módon kerül kiválasztásra a tiszta lehetségesség mezejéből az álmok világán és jelképein keresztül azok az álmok, melyek fizikai valósággá sűrűsödve létrehozzák az anyagi világunkat, mint fizikai tapasztalatszerzési jelképeket.
Másik kérdés, hogyha az álmok világából jön létre a minket körülvevő valóság, akkor miként tudjuk az életfeladatunkat beteljesíteni? Erre az a magyarázat, hogy amikor álmodunk, a szellemünk nem a tudatos agyterületen fejti ki tevékenységét, amit a homloklebeny és a felejtés fátyla vesz körül. Szellemünk álmukban a tudattalan területen tartózkodik, amelyet nem árnyékol be a felejtés fátyla, ezért szellemünk a tudattalanban található információknak köszönhetően tökéletesen tisztában van az elvállalt életfeladatunkkal, és a ki nem egyenlített karma-pontjainkkal is, amelyeket meg kell élnünk. Így álmainkban elsősorban ezekkel kapcsolatos jelképeket hozunk létre, függetlenül attól, hogy éber, tudatos állapotunkban talán nem is akarjuk megélni őket.
Ez azt is jelenti egyben, hogy mi hozzuk létre azokat a fizikai úton megélendő és megtapasztalandó élethelyzeteket, amelyek sorsunkkal és karmánkkal összhangban vannak és nem valami külső erő kényszerít rá. Ezek mi vagyunk.
A felejtés fátyláról…
Ma felismertem azt a helyzetet, hogy ha abból a feltételezésből indulunk ki, amit a kvantumfizika már bizonyított, nevezetesen azt, hogy minden erő és hullám az anyagi testektől a finomenergetikai mezőkig, beleértve a növényeket, állatvilágot és embereket is, akkor következtetéseinket is ebből a nézőpontból kellene levonnunk!
Sajnos a neveltetésünk által ez a fajta világszemlélet még nem képezi mindenki tudattalanjának részét, így, amikor bármi a felsoroltak közül szóba kerül, hajlamosak vagyunk úgy tekinteni rájuk, mint ahogy gyerekkorunkban tanították és ahogy megszoktuk. Tehát a fa az a csak fa és az élőlény is csak egy élőlény, nem pedig egy erőből (energiából) álló mező, melynek ennek megfelelően rezgése, nagysága van és tartalmaz információt, azaz értelmet. Így azt is mondhatjuk rá, hogy minden hullám.
Ugyanígy hullám a tudat, a tudattalan, a közös emberi tudati mező, a morfogenetikus mező, vagy akár az Akasha. Ha hullám, akkor mindegyik finomenergetikai mezőnek is van rezgése, illetve saját üteme és természetesen tartalmaz információt, azaz van értelme a létezében.
Egy Seth könyvben olvastam a beszédről és a nyelvről, hogy nemcsak a szavakból áll, hanem mindnek van ritmusa, üteme, hangsúlya és vannak benne szünetek. A nyelvi beszéd jelentésének megfejtésében minden ilyen összetevőt is figyelembe veszünk, így a szüneteket is. Így lesz összességében értelmezhető a nyelv, vagy beszéd.
Nos a finomenergetikai rendszerek esetében is fontos szerepet játszik a mező ritmusa; lüktetése. Ha meg akarjuk érteni, nem elég csak arra a frekvenciára hangolódni, amelyen működik, hanem ismerni kell annak „kódolását” is.
Azt már műszerekkel könnyen lehet mérni, hogy a szívnek, az agynak, mágneses és elektromágneses mezeje van, mint ahogy azt is, hogy az agy a különféle rezgéstartományaiban másképpen viselkedik. Így az agy rezgése alapján meg tudunk különböztetni, Gamma, Béta, Alfa, Théta, Delta állapotokat.

Azt is tudjuk, hogy a tudatos gondolkodás csak a Béta tartományon belül működik. Noha más szinteken is tudhatunk magunkról és érzékelhetjük a környezetünket, emlékezhetünk, hogy mi történt velünk, mégis a tudatos elmei tevékenység csak a Béta tartományon belül működik.
Ezt a tényt használja a hipnózis. A hipnózis kapcsán azt is tudjuk, hogy azért használják sokan a hipnoterápiát, hogy átírják a tudattalanukban tárolt szokásokat, lelki traumákat stb. A hipnózis alkalmas fájdalomcsillapításra is. Például transzban nem érzed, vagy csak alig, hogy a fogorvos dolgozik a fogadon, ezért nem kell érzéstelenítő.
Ha innen közelítjük a helyzetet, akkor az is kiderül, hogy a tudattalan más rezgésszámon működik, mint a tudatos gondolkodás.
Ha minden felsorolt finomenergetikai mező egy rá jellemző rezgésszámon működik, akkor érthető, hogy a tudatos elme, miért nem látja a tudattalant, az előző életeket, a párhuzamos valóságokat, vagy akár az Akashát.
Erre alapozva kijelenteném, hogy a tudatos elmét körülvevő „felejtés fátyla” valójában azért jön létre, mert a tudatos elme nem képes Béta frekvencián kívül működni.
Így a tudatos részünk csak ebben a leszűkített tartományban működik, minden egyebet a tudattalanunk intéz, mivel ő képes más hullámhosszakra is ráhangolódni, így a tudatos elme hullámhosszaira is. Ez utóbbi esetében inkább csak egyirányú kommunikáció jellemző, mivel a tudatos elme legtöbb esetben nem tudja, hogy milyen információkat tartalmaz a tudattalan, ezért nem is tudja, hogy mit keressen benne. Ezzel ellentétben, a tudattalanba futnak be folyamatosan minden érzékszervünk által összegyűjtött információk és ide belevettem a hatodik érzékünket is. A tudattalanunk folyamatosan gyűjti a más entitások által megélt érzeteket és információkat, valamint küldi az általunk észlelteket. Így folyamatosan kapcsolatban van a környezettel, de ez elmondható a mikró-környezetünkről is, a saját testünkről, ahol ugyanígy kapcsolatban van minden szervünkkel. Például a tudattalanunk szabályozza a test belső működéseit, mint a szívverés, légzés, emésztés, vérnyomás és testhőmérséklet, biztosítva a belső egyensúlyt. Így a vegetatív idegrendszer a tudattalanunk irányítása alatt áll.
A tudattalan ezeket a begyűjtött adatokat feldolgozza és ha a tudatos elménknek szüksége van bármilyen információra, az általa összerakott képet bocsátja az elme rendelkezésére. A tudattalanunk szinkronizálja a különféle entitások „valóságait” így létrehozva a sajátunkat. Seth emiatt mondta, hogy „a telepátia a világ ragasztója”, mert általa válnak átjárhatóvá az egyéni valóságok és egy egységesebb, nagyobb valósággá, alakul ki a közös tudati mező.
A szellem. az értő-elem (értelem) processzora. Ő végzi az értékelést a különféle tudatok tárolójában. Mindig azt az információt dolgozza fel, amit az adott tudattartomány tartalmaz. Például álmunkban leginkább a tudattalanunkban tartózkodik, miközben álmodunk. Más létsíkok tapasztalatait elemzi. De a szellem csak minimális tárolókapacitással rendelkezik, annyival, hogy a szükséges műveleteket el tudja végezni. Ezért a tudattalanban végzett tevékenységei csak rövid ideig és homályosan visszakövethetők, mint az álmok ébredés után, mert ez a tárolókapacitása újabb feladatok elvégzése esetén felülíródik. A szellemnek és a tudatnak nincs szüksége pihenésre, ezért folyton „dolgozik”. Az agyunk az, amelyik elfárad. Az agy anyagi test, míg a tudat és a szellem finomenergetikai. Az agy leginkább egy „fordítógép”, amely kikódolja, megfejti és értelmezheti teszi számunkra a különféle adatok értelmét. Nemhiába keresik a tudósok az agyban a tárolt információt, nem találják, mivel nem ott tárolódik. Az agy külön területei különféle központok, amelyek jellemzően egyfajta információ feldolgozására alkalmasak, de adott esetben átvehetnek más feladatokat is. A homloklebeny a tudatos elme területe, míg a kisagy inkább a tudattalané.
A tudattalanunk az, amely lehívja a finomenergetikai mezőből az értelmet (információt), beszéli ezeknek a mezőknek a nyelvét, feltölti a megélt élményeinket. Így lesz minden megélésünk a SZER része és az Akasha is ebben létezik.
A tudattalanunk segítségével is kialakulhatnak érzéseink, érzeteink. Ide tartoznak az életfeladatokkal kapcsolatos információk, belső érzések, melyek nem az elme, a neveltetés, vagy a hiedelmeik alapján jönnek létre. Erre mondják, hogy hallgass a szívedre, mert az nem téved. A szív az érzelmi központ, mely szintén tartalmaz szenzoros neuritokat, idegsejteket, amelyek hasonlóképpen működnek, mint az agy.
A tudattalan érzéseink mágneses kisugárzása tudja befolyásolni a tudatos agy működési tartományán kívül és belül is a finomenergetikai mezőket. Ezért fordulhat az elő, hogy ha elég részletesen elképzelünk egy vágyat, az megvalósulhat olyan módon is, amely a tudatos elme működésén kívül esik.
A tudatos elme másképpen képzelte el a megoldást, de egyszer csak megvalósult egy teljesen más módon az a végeredmény amire vágytunk. Ez mind a tudattalanunk segítségével történik és nem a tudatos elménkkel. A tudatos elménk is tud teremteni, de csak az általunk elképzelt módon. Ha bármi megvalósul abból, amit szeretnénk és nem a tudatos módon, az mind a „felejtés fátyla” mögött történik, azon a frekvencián, amely kívül esik a 13 – 40 Hz rezgéstartományon.
Ahogy lent, úgy fent és ahogy fent úgy lent…
Ez a hermetikus törvény magyarázza a világmindenség összetételének az építőköveit, ahogy ismétli ugyanazt a mintát a legkisebb összetevőtől a legnagyobbig. A világmindenség mindennel kapcsolatban áll, és minden egyes önálló egység a legkisebbtől a legnagyobbig képes kapcsolódni egymással, legyen az akár atom, molekula, sejt, szerv, élőlény, ember vagy nagyobb rendszer, mint bolygó., naprendszer, galaxis vagy ezek sokasága. Ne tévesszen meg, hogy csak anyagi testeket neveztem meg. Ez földi tudatosságunk miatt van, mert fizikai énünk csak korlátozottan tud rálátni nem anyagi valóságokra. Természetesen a minta nem csak anyagi valóságokra vonatkozik.
Ahogy a testünk 50 billiónyi sejtje és kimondatlanul sok molekulája és atomja tudatosan összefog egy közös cél érdekében létrehozva akár minket, embereket, úgy nekünk is az lenne a dolgunk, hogy a hermetika szabálya szerint összefogjunk egymással nagyobb dolgok megvalósításában. A kisebb egység nem érti a nagyobb működésének minden részletét, viszont nagyon jól tudja, hogy mi az ő dolga, amelyet más részek nem ismernek. Ez azért lehetséges, mert minden mindennel kapcsolatban áll, így minden egyes egység a létezésben tudja olvasni a mintát. Így összefogva lehetséges minden résznek meghaladnia önmagát. és azt minden rész nagyon jól tudja, hogy az összefogás mindenkinek érdekében áll.
Ezért téves a darwini „evolúciós” elmélet, mert az egységek nem a fennmaradásért „küzdenek” egymással, hanem összefognak, hogy együtt jobban alkalmazkodjanak a változó körülményekhez, azokhoz, amelyekhez összefogás nélkül nem tudnának alkalmazkodni. Aki pedig nem fog össze, az nem is tud fejlődni, nem tudja meghaladni önmagát. Ugyanígy a makro-világban is minden egység összefog egy nagyobb cél érdekében, hogy együtt meg tudjuk lépni azt, amit egyenként képtelenek lennének.
Az Egy Végtelen Teremtő, amelynek mind részei vagyunk, látja a nagyobb egészet és tudatában van annak is, aminek mi nem vagyunk. Az al-logoszok vagy teremtők, mint például a Napunk megteremt egy rendszert, a Naprendszert, hogy létezés egy bizonyos fejezetét tökélyre fejlessze. Olyan ez, mint amikor a művész egy adott témát, amelyet nem ő talált ki, de megihlette őt, megfesti és saját minőségével alkotja meg annak részleteit és kiszínezi azt.
Ugyanígy a Naprendszerünk is elvállalt egy fejezetet a létezésben, amelyet tökélyre fejleszt. A világmindenség, az Egy Végtelen Teremtő, így fejlődik és tágul, és minden egyes egység elvégzi a maga dolgát. Az egységek mélységben nem látnak rá más egységek munkájára, de a magasabb rendszerek és a Teremtő igen. Minél összetettebb egy rendszer, annál nagyobb rálátása van.
Ez a dolgunk nekünk is embereknek, hogy életünket, tapasztalatunkat és meglátásunkat megélésekkel és tudással bővítsük, ezáltal tudatunk képes lesz kapcsolódni más tudatokkal, létrehozni magasabb szintű együttműködési egységet. Ez az emberi fejlődés útja, vissza az Egy Végtelen Teremtőhöz.
A karácsonyi betegség…

Gondoltál már egyszer is arra, hogy mit jelent számodra a karácsony? Ha túllépünk megannyi szokáson, hiedelmen, kellemes és kellemetlen karácsonyi emléken, hogyan vélekedsz a karácsonyról?
Ha úgy gondolod, hogy Jézust ünnepled, akkor már zsákutcában vagy! A karácsony nem Jézusról szól, legfeljebb csak jelképes köze van hozzá, mint a fény születésének eszméje. Ne higgy nekem! Járj utána! Magadnak talán jobban hiszel. Jézus nem karácsonykor született, még csak nem is abban az évben. Ha tiszteled Jézust, és utánajársz a tanításainak, akkor arra is rájössz, hogy nem váltotta meg a bűneinket.
Nem is tehette, hiszen nem állt módjában. Cserébe utat mutatott, hogy miként lehetsz tudatosabb, hogyan élhetsz összhangban világmindenséggel, hogyan lépheted át a határaidat. Jézus tanításainak töredékét kapod, ha a zsidó-keresztény egyház tanításai alapján alkotsz róla képet. Csak nézd végig, hogy melyik zsinat mit zárt ki Jézus tanításai közül. Kezd ezzel: időszámításunk szerint 325-ben az első Konstantin római császár bevezeti a kereszténységet, mint vallást, és összehívja a niceai első zsinatot. Itt döntik el, hogy jelképesen Jézus születésnapját ünneplik karácsonykor.
De miért pont ide teszik? Hát talán azért, mert már létezett egy ünnep, amelyet akkor tartottak, és I. Konstantin úgy vélekedett, hogy könnyebben elfogadják az új vallást az emberek, ha ugyanakkor tartják az ünnepeket, csak éppen másképp nevezik azt.
Ez az ünnep a téli napforduló ünnepe volt. Biztos hallottál már horoszkópról, esetleg készítettél magadnak is már legalább egyet. A csillagászat csak egy a sok megközelítés közül, amely segít felismerni, hogy ebben a világmindenségben nem vagyunk egyedül. Nem vagyunk kívülállók, hanem az Egésznek a részei vagyunk és mindennel kapcsolatban állunk. Ezáltal minden hatással van ránk, a Nap, a Hold, a bolygók, a csillagok. Ha erről nem veszünk tudomást, olyanok vagyunk, mint a strucc, amely homokba dugja a fejét. A világmindenség az Egy-egész, és mi akkor vagyunk egész-ségesek, ha egységben és összhangban vagyunk vele. A betegség az, amikor fél-elemben élünk.
A teljes lényünk nem csak külsőségekből áll, hanem a belső világunkból is. A testünket alkotó nagyságrendileg 50 billiónyi sejt mind tudja a dolgát, mert egységben van az egésszel, az Eggyel. Minden egyes sejtünk pontosan tudja, hogy az együttműködés és az egység az, amely valamilyen nagyobb, csodálatosabb dolgot tud létrehozni. De ha nem vagyunk összhangban velük, akkor megjelenik a betegség. Most karácsony táján a karácsonyi betegség!
Az erő körforgása által beléptünk az év azon időszakába, amikor egyre hosszabbodnak az éjjelek és rövidülnek a nappalok egészen a téli napfordulóig. A világban semmi sem ok nélküli, felesleges, hiábavaló és a sötétség sem az ellenségünk, csak egy másik állapot, mint a napfény. Ez is része az egésznek. És ezért ennek az időszaknak a megélésére is szükség van!
Mivel nincsen fény, kénytelenek vagyunk befelé figyelni, lecsendesedni, elmélkedni, aludni és álmodni. Ez a lélektapasztalat begyűjtésének az ideje. Ez az „én idő”. Ilyenkor látunk rá jobban életünkre, ilyenkor tudjuk kiértékelni azt, és majd készíthetünk új terveket a napforduló után, hogy annak tükrében lépjünk tovább, amit már megtapasztaltunk.
Már jeleztem, hogy Jézus nem váltotta meg bűneinket, talán azért sem, mert nem biztos, hogy bűnösök vagyunk. Mi a bűn valójában? Talán mindenkor csak egy bűn létezik és azt magunkkal szemben tesszük, amely az, hogy hiábavaló életet élünk. De az emberiség mindig meghaladta önmagát, a kérdés csak az, hogy a jó irányba tette-e? Jó irány-e az, amikor a sötétség és a lelkünk felé fordulás helyett a mesterséges fényt és az anyagi világot választjuk? Amikor az összetartozást és a minőségi közös időtöltést a szeretteinkkel lecserélünk némi anyagi ajándékra, ezzel nyugtatva lelkiismeretünket. Lehet, hogy csak egy üzenetet küldünk, hogy gondoltunk rájuk. vagy éppen egy ajándékkal jelezzük, hogy ők igenis fontosak számunkra. De bármelyik is legyen az, csak az elme játéka, hogy egy torz értékrend alapján áldozzunk az anyagi világ istenének – pénzzel.
Ki kell, hogy ábrándítsalak, ha így gondolod! Az anyagi lét csak a valós lényed egyik oldala, a másik fontos minőséged a lelked, amely halhatatlan, és mint ilyen nem élvezi és nem is értékeli az anyagi lét csillogását, mert nem tud mit kezdeni a múlandó anyagisággal. Ez csak tapasztalatgyűjtésre jó, de milyen tapasztalat az, amikor már nem is emlékszünk a néhány évvel ezelőtti karácsonyunkra? Nem volt emlékezetes, és bekerült a tudattalanunk tárházába…
Ha te is így vagy vele, akkor karácsonyi betegségben szenvedsz!
Betegség mindaz, amikor nem vagyunk összhangban a sejtjeinkkel, a lelkünkkel, a világmindenséggel. Ha ezerrel pörgünk, mert vásárolni kell! Anyagi ajándékainkért elvárjuk, hogy mi is kapjunk, és azért kell vásárolni, mert tőlük is elvárják…
Az anyagi világ istene, Ármány elhitette sokunkkal, hogy a pénz, a gazdagság, a jólét életünk célja, de ha csak ekként teszünk és nem hallgatunk a lelkünk hangjára, egyszer majd rájövünk, hogy elkövettük az egyetlen bűnünket. Az egész-ség helyett fél-elemben éltük le életünket.
Így a karácsonyi jókívánságom számodra, hogy csendesedj el, hallgass a lelked hangjára, kerüld a sokaságot, és inkább meghitten tölts időt szeretteiddel, mert ahol a figyelem ott az erő! Gyógyulj ki a karácsonyi betegségből, légy egészséges, így emlékezetessé teheted az ünnepet.

Vélemény, hozzászólás?