XXI. Bolond – A Választás

A Tarot ősképei az Egy Végtelen Teremtő részei vagy arcának nézőpontjai. Emellett célszerű azt felismerni, hogy az ősképek, noha állandók a felkínált termelőerők egységében, semely két útonjárónak nem adják ugyanazon termését.

Az útonjáró minden egyes ősképet azokban jellemzőiben fog megtapasztalni az őskép egységén belül, melyek az ő számára a legfontosabbak. Erre példa lehet a Bolond lapja. Ennek az ősképnek egyik nagy nézőpontja a hit szemszöge, az üres térbe sétálás, tekintet nélkül arra, hogy mi fog történni a következőkben. Ez persze eszelős, ám része a spirituális újonc jellemzőinek.

Mindegyik úton hét filozófiai alapkő létezik kiindulásul, tehát hét a tudati tapasztalásra, hét a testire, és hét a lelkire. Ezek termelik ki a harmadik denzitás bizonyos időszakában tapasztalható sarkosulást. Ezen sarkosulások helye mind a tudat gyökerében léteznek, s hogy ebből a forrásból ered az, hogy vezérlő befolyásuk és vezérmotívumuk visszakövethető.

Kapcsolatok találhatók továbbá oktávonként az egyazon helyű elme, test és lélek közt, például: egyes, nyolcas, tizenötös; valamint kapcsolatok az egyes oktávokon belül is, melyek segítségére vannak az elme/test/lélek egységének a Választás tevékenységében. A Teremtő égisze alatt ezen alapkövek a szabad akarat és választás lehetőségét tartalmazzák. Ily módon az alapkövek olyanoknak tekinthetők, amelyeknek sajátos arculatuk és kapcsolódásuk van minden egyes elme/test/lélek egységhez. Csak a huszonkettes, A Választás az, ami viszonylag fix és önálló.

A sarkosulás, avagy az egyes elme/test/lelkek választása a harmadik denzitásból való szüretelhetőséghez szükséges. A magasabb denzitások az e döntésben megszerzett sarkosulás révén végzik munkájukat.

A Tarot rendszerében az „Én” spirituális fejlődéséhez, a Huszonkettes őskép megfelelő megértése nagymértékben elősegíti az Elme, a Test és a Lélek Szignifikátora (kifejezője) alapnézetének kiélesítését, továbbá határozottabb tehermentesítésbe billenti az Elme, a Test és a Lélek egységek Átalakulását és Nagy Útját.

A Bolond lapja egy férfit ábrázol, aki a bal oldali ösvény felől érkező megtapasztalások elébe megy. Kezei széttárva, ezzel is jelezve nyitottságát mindazzal szembe, ami az úton érkezik. Az önszolgáló ösvény felől érkező megtapsztalások a pozitív, másokat szolgáló sarkosulást segítik elő.

Az úton fekvő oszlop ábrázolásai, – jelképesen – a különféle formákban leélt életek sorát jelzi az anyagi világ síkján. A fekete-fehér pöttyös krokodil minden jellegű veszély megtestesítője, amely az adeptust az útján fenyegeti.

A ruházata felfelé mutató és harántcsíkos sávokkal díszített, amely a felejtés fátylát hivatott jelképezni. A sávok a fátylat félig áttetszővé teszik, és az így megélt tapasztalásokból adódó fejlődést is jelzik egyben.

Az utazó szeme be van kötve, ezért vakon néz szembe a rá leselkedő veszélyekkel. Jobb kezében egy botot tart, mely a fényes ösvény hitének támogatásaként segíti az úton.

A sötét és világos színű dupla Nap a sötét és fényes út lehetőségeit jelképezi.

Az utazó végigjárta a Tudat-, a Test- és a Lélek útjait e fizikai világban és az úton a huszonegy őskép általi tapasztalások befolyása alatt meghozta egyéni döntését a továbbhaladás módjáról. Ez a Választás lapja és a választott utat követve tud majd eljutni a szürethez, e harmadik, anyagi síkú denzitás lezárásához.