Tarot
A Nagy Árkánumok rövid jelentésének megtekintéséhez kattints a kártya nevére!
Az itt található nagy árkánumok értelmezései az általános értelmezés mellett, mint fejlesztő erszköznek a megnyilvánulásai vannak megemlítve. Ezek nem a jóslást hivatottak szolgálni, annál inkább bizonyos ősképek megismerését és tudatosítását.
A tudat a tárolóegység, ahol minden tapasztalás és információ megtalálható, nemcsak azok, amikről tudomásunk van, hanem azok is, amelyek a tudattalan (vagy tudatalatti) részünket képezik. Olyan, mint a számítógépen a merevlemez és több elkülönített része (partíciója) van. Az agyunkban elülső felében a homloklebenyben és az agykéregben található a felszíni vagy szennyezett tudat, amelyet a hiedelmeink befolyásolnak. Az agyunk hátsó fele a kisagy a tudattalan központja, amely felelős a létfenntartásunkért is. Ettől függetlenül létezik mélytudat is, mely tartalmazza az előző életeink tudását, információit. Ez a lélekben található egység, mely nem szűnik meg a test halálával.
Ez esetben a tudat fejlődését vesszük alapul az emberi testben, hiszen ez a 3D-s vállalt feladatunk, ezért a felszíni szennyezett tudattal foglalkozunk. A tudat önmagában csak információtároló és ahhoz, hogy ki tudjuk olvasni a benne levő információt és gondolkozzunk szükség van a szellemünkre, aki végzi az adott műveleteket. Mint a processzor a számítógépben. A tudat és a szellem adja az értő elemet, vagyis az értelmet. Ezt másképpen még elmének is hívjuk.
I. A Mágus – A tudat mátrixa
A Mágus a tudat rendszerében (mátrixában) a legelső árkánum. Ő itt a gondolat teremtő erejét jelképezi, amely a felszíni szennyezett tudatból kel életre a szellem segítségével. A Mágus nem a sötétség és nem is a fény varázslója, 50-50%. A szennyezett elme tudattalan hiedelmeiből alkot, amelyet a környezete, a neveltetése, a média és a hitrendszere befolyásol.
A Mágus azért ábrázoljuk férfiként, mert a tudatos elmeközpontúság inkább a férfi minőségre jellemző, míg az érzelmi központúság inkább a női princípium jellemzője.
A varázspálca, mint az akarat ereje van jelen. A négyszögletes kalitka az anyagi illúziót ábrázolja A négyzet körüli sötét terület a tudatalatti elme sötétségére utal. A kalitkában a behajtott szárnyú madár ezen a képen azt kívánja sejtetni, hogy mint a Mátrix alak, a Mágus sem működhet anélkül, hogy a lelke szárnyalna, ha nem eresztik tudatos megnyilvánulásba és ezáltali gyümölcsözésbe. Más szavakkal a földi denzitásban a lélek csak korlátozottan tudja megélni a szabadságot. A csillag a mágikus cselekedet megfelelő időzítését jelenti.
II. Főpapnő – A tudat befolyásolója (potentátora)
A Főpapnő a tudat potentátora azaz befolyásolója. A Főpapnő a Mágussal szemben női minőséget képvisel. Míg a mágus az elmére helyezi a hangsúlyt, úgy a főpapnő a mély, belső, lelki érzelmekre, ezért van nőként ábrázolva. A női minőség a befelé fordulás, befogadás, másokra való figyelem és együttműködés, gyógyítás, belső béke területén fejti ki hatását. Ily módon a főpapnő befelé, a mély, lelki érzelmeire figyel, elvonulva a külvilág nyüzsgő erőitől. Ily módon képes a mélyen benne szunnyadó érzéseket megfigyelni. Az érzelmeinek megfigyelése és elemzése kapcsán, az érzelmei megkapják a szellem figyelmét, és innentől kezdve tudatossá válnak. A főpapnő nem a gondolatok erejét, hanem a megérzései bölcsességét helyezi előtérbe. A lélek mélytudatának érzelmei nem összekeverendők a szennyezett ego felszíni érzéseivel. A főpapnő a tudattalan megérzéseit tudatosan elemzi ki a szelleme szikrájával így létrehozva az érző elemet, vagyis az érzelmet. Számára ez az irányadó életbölcsesség és többnyire nem téved, mivel a lélek érzelmei összhangban vannak az életünk karmájával és sorsunkkal, ezért azt követve a világmindenség erői támogatni fognak és nem hátráltani.
A Logosz kezdőtudásának összegzését látod itt, úgymint mátrix (Mágus) és mozgósító (Főpapnő). A tudattalan csakugyan az, ami költőien a Főpapnőnek írható le, mivel ez a Tudat Potentátora, és a tudat potentátoraként ama vezérelv, mely minden tapasztalatok lehetségesítője. A Tudat Mátrixa az, amelyből minden létrejön. Bár mozgás nélküli, a mozgósításban mégis aktiválója minden elmetevékenységnek. A Tudat Potentátora az a nagy forráskészlet, mely olyan tengerként szemléltethető, amelybe a tudatosság mind mélyebben és mind alaposabban merül alá annak érdekében, hogy teremtsen, elképzeljen és öntudatosabbá váljon.
Az első változtatás a szabad akarat e kiterjesztése érdekében tehát az volt, hogy az információkat, vagy a kommunikációt a Tudat Mátrixa és Potentátora közt, viszonylag hozzáférhetetlenné kellett tenni egymás számára az inkarnáció során. Ez egy fátyol létrehozása tette szükségessé a Mátrix (Mágus) és a Potentátor(Főpapnő) között. Ez a fátyol tehát azok között jön létre, amit most a tudatos és a tudattalan elmének nevezünk.
A négyszögletes építőelem amelyen a Főpapnő ül a tudat mátrixát jelképezi. Bal oldalán egy sötét oszlop, míg jobb oldalán egy világos oszlop található ez a két megközelítési mód, a Fény és a Sötétség. Középen a Főpapnő arcát fátyol borítja, amely a tudatos, illetve tudattalan közötti elfátyolozást jelképezi. Egy könyv látszódik a Papnő ölében,
melyet félig eltakar a nő jobb vállát fedő palást vagy anyag. Ez arra utal, hogy tudás csak a fátyol fellebbentésével érhető el. A könyv használatát megszentelt szexualitásnak nevezhetnénk, mert hozzáadás nélkül a könyvet sem a női, sem a férfi princípium nem használhatja, addig amíg a tudat női minőségének sajátos természetét a férfi princípium el nem érte és be nem hatolt szimbolikusan szexuális módon, e női princípium belső titkaiba.
A Főpapnő vállán levő palást védelmet nyújt. A Főpapnő a három védelmező lap egyike.
III. Császárnő – a tudat elősegítője (katalizátora)
A harmadik tarot kártyával elérkezünk az első, az elfátyolozási eljárás után hozzáadott ősképhez. A Császárnő erői úgy vannak feltöltve, hogy sarkosulást (polarizációt) keltsenek, ha lehetséges, mivelhogy ez tűnik e sajátos Logosz egyik elsődleges céljának a fejlődési folyamatban.
A Császárnő árkánumában a polaritás kifejeződését elsősorban az anyagi káprázatban kínálkozó számos lehetőségben találjuk, melyet a nem-fehér és nem-sötét négyzet ábrázol, amelyen a kép entitása üldögél, másodikként pedig ennek az ülő entitásnak a pozíciójában. Nem szemből találkozik a lehetőséggel, hanem félrecsúszik az egyik oldalra. A képen észre lehet venni az illúzió ajánlatának sugallatát, hogy a lehetőségek a bal kézre eső ösvényen, vagy egyszerűbben az önmagát szolgáló ösvényen rejlenek. Ez egy része a tudat elősegítője (katalizátora) természetének.
A Császárnő lába egy köríves formájú eszközön nyugszik, amely a bizonytalanságot jelképezi és azt sugallja, hogy a Császárnő mindkét oldalra, azaz úgy az önszolgáló, mint a másokat szolgáló irányba elbillenhet.
A Császárnő bal kezére szálló szárnyas lény testhelyzete jelentős. A helyesebb érzékelése ezen entitásnak és annak jelentőségének az a felismerés, hogy a tudat/test/lélek egysége, miután érintkezésbe lépett a lehetségesített önmagával, amely ez esetben a Császárnő fizikai teste, megkezdi a röptét a nagy Logosz felé, mivel ez az, amit keres. A katalizátor természete túlnyomórészt tudattalan jellegű: onnét jön, ami nem az elme, és nincs kapcsolata az értelemmel, mivel az a Mágus feladata. Az elősegítő a szintén női minőséget képviselő Főpapnő érzelmi megközelítését hivatott elősegíteni, katalizálni. A Főpapnő érzelmei itt már tettek formájában nyilvánulnak meg. A katalizátor elme általi valamennyi felhasználása a tudatosan a katalizátorra irányulás. Tudatos szándék nélkül a katalizátor haszna sosem kerül feldolgozásra az agyműködés, fogalomalkotás és elképzelés révén.
A pálca asztrológiai eredetű, és mint kép, a szellemi erejű gömb csakugyan egy utalás arra, hogy minden alkalom a legelképesztőbb mágikus lehetőségekkel ajándékozhatja meg a távollátó szakértőt.
A Császárnő öltözetének átlátszósága a tudat és a tudattalan közti fátyol félig áteresztő jellegére utal. Egyúttal a tudat fejlődésének szempontjából egy külső katalizátornak át kell hatolnia a tudattalant védő fátylon, hogy elérje hatását. Az érzékeklés tudattalan. Akkorra, amikorra a tudat megkezdi a katalizátor kiértékelését, a katalizátor már átszűrődött a fátylon, némely esetben pedig sok minden lepleződött a látszólag legtisztább érzékelésben.
A Császárnő fejét díszítő kígyó abban a kultúrában, amelyből származik, a bölcsesség szimbóluma volt. A kígyó egy erőteljes mágikus jelkép. Amikor pozitív (másokat szolgáló) értelemben ábrázolják, akkor a harmadik szemnél jelenik meg, míg a negatív ábrázolás esetében (önszolgáló) napfonat központban van a helye. A kígyó a kundalini erőnek az ábrázolása is egyben.
IV. Császár – A tudat tapasztalata
A Tudat Tapasztalata oly módon fejti ki hatását, hogy megváltoztatja a fátyol jellegét, ahol a katalizátor úgy változik, ahogyan elfogadhatóbb abban az elfogultságban, amit kiválaszt az útonjáró entitás. Például, ha az entitás a jobb oldali ösvényt választotta, akkor a Tudat Tapasztalata megváltoztatja a fátyol áteresztőképességét, hogy az több pozitív segítséget (katalizátort) bocsásson át, de a másik is igaz, hogy több negatívat enged át, ha a bal oldali ösvény az, amit az entitás újra és újra kiválaszt. Amint az entitásnak nőnek a tapasztalatai, a katalizátornak egyre inkább a pozitív értelmezését fogja választani, ha a másokat szolgáló ösvényen jár, és negatív értelmezését, ha létélménye az önmagát szolgáló ösvény mentén zajlik.
A tudat/test/lélek egysége hajlandó úgy irányítani a katalizátort a pozitivitás és a negativitás között, ahogyan az kifejezést ölt a mélytudatban, avagy a lélektudatosságban. Azonban minden emberben már létezik alapból egyfajta sarkosulás valamely irányba, amelyet a tudatos elme már észlelt, amikor elemezte a mélytudati részből származó benyomásokat. Ezek a sarkosulások elősegítik a megfelelő pozitív, avagy negatív irányú megközelítést. Ily módon a fejlődést elősegítő katalizátor működését a Teremtő akként tervezte, hogy az öngerjesztő legyen, változó áteresztőképességgel a kiválasztott ösvény függvényében.
A negyedik ősképben a kártya egy férfit ábrázol, akinek teste előre mutat. A Császár szembemegy a tudat tapasztalásával. A Császár ugyanúgy férfi minőség, mint a Mágus, mondhatjuk azt, hogy a Mágus teremtési folyamatát magasabb és tudatosabb szinten folytatja és a teste mutatja a tudatos haladási irányt.
Az arc azonban balra fordul, azt jelezvén, hogy határozott tekintéllyel megragadja, ami megadatott a bal oldali ösvény által, azaz az önszolgáló lét fejlődési lehetőségeit. Ez arra is utal, hogy a tudat tapasztalatának gyűjtése közben az útonjárót több behatás éri a bal oldal részéről, azaz az önszolgáló minőségtől.
A Császár, mint a tudat tapasztalata az anyagi káprázat négyzetén ül, amelyen egy macska van. A nagymacska jelképe az őrző lénynek. A macska a Császár jobb oldalán helyezkedik el, ezáltal védelmet kap a jobboldali ösvény mentén, amint meghozta a döntését, az anyagi illúziónak azon hatásaitól, amelyek negatív sarkosságúak.
A hármas kártyán a Főpapnő lába az instabil padlón van, kettős polaritásra utalva. A Császár bal lába azt sejteti, hogy ha a férfi entitás lábujjhegyre áll, akkor gondosan kiegyensúlyoz. A másik láb balfele mutat. Az entitás keresztbe tett lába az Ankh keresztet jelképezi. Az így formált kereszt a képen azt mutatja, hogy nincs tapasztalat, amit ne valamifajta erőfeszítés árán szereznénk meg, nincs tett önmagunk vagy mások szolgálatára, amelynek ne volna, annak hozadékával összemérhető ára. A megnyilvánulásban minden dolog tekinthető ilyen vagy olyan módon önmaga felajánlásának annak érdekében, hogy a tettének megfelelő szinten átalakulások mehessenek végbe.
A Császár jobb kezében egy mágikus botot tart, amely ezáltal a kártya jobb szélén helyezkedik el. Azt jelzi, hogy a spirituális lehetőség a kártya jobb szélén található, amely a szellemi megtapasztalás a jobb oldali ösvény. A tudat tapasztalatának természetét fejezi ki azáltal, hogy figyelmét az ragadta meg, amit baloldali katalizátornak lehetne nevezni. Mindeközben az erő, a mágia elérhető a jobboldali ösvényen. A tapasztalat természete olyan, hogy a figyelemnek folyamatosan kapnia kell a legkülönfélébb megtapasztalásokat. Úgy tűnhet, hogy többségben vannak a negatív tapasztalatok. Nagy kihívás negatív katalizátort kapni és kigondolni a mágikus, pozitív tapasztalatot.
A Császár szoknyája kiterjeszkedik balfelé, ám némileg rövidebb jobbfelé. Ez azt is jelenti, hogy a Császárt nehezebb a bal oldali ösvényen megközelíteni, mint a jobbon. Egy fekete erszény lóg az entitás övéről a bal oldalon. Az erszénynek a jólét anyagi javainak megszerzésében van jelentése a baloldali ösvény részeként, amely szintén elősegíti a tapasztalatok megszerzését.
Ily módon az útonjáró entitás – a Császár, mint a tudat tapasztalatának jelképe által – megkapja azt a tapasztalatot, hogy tudatosíthassa magában azon elhatározását, hogy melyik oldal mellett teszi le voksát.
V. Főpap – a tudat szignifikátora (kijelölője)
A szignifikátor egy asztrológiai kifejezés, mely az egyén számára kijelöl egy jelentős bolygót, mely érvényre juttatja a hatását az egyén esetében. Itt inkább a tudat számára jelent egy fontos összetevőt mely kijelőli az utat és érvényre juttattja hatását.
A kártyán egy férfit látunk egy téglalapszerűre szerkesztett alakzatban. Ez arra utal, hogy a Tudat Szignifikátora a 3D-ben az útonjárót az anyag fogságába zárja, vagyis inkább annak érzéki csalódásába, amit jól illusztrál az a tény is, hogy a férfi alapja egy téglalap alak, amely mozgásképtelenséget tükröz.
Ré észrevétele a kártyához, hogy a legfinomabban kiélesített elme sem ismerhető a testnek nevezett fizikai hordozó használata nélkül. A szájon keresztül szólhat az elme, de a végtagokon keresztül hajthat végre tetteket.
Az entitás itt is balra néz, ami arra utal, hogy az elme hajlamos könnyebben észrevenni a negatív behatásokat vagy a környezet negatív lényegiségét.
A Főpap lábánál két kistermetű alak látható, egy sötét és egy világos színű. Érdekes nézőpont, hogy a sötét színű alak, aki a negatív behatásokat és a bal oldali ösvényt jelképezi, a Főpap jobb lábánál, míg a világos színű pozitív alak a bal lábánál helyezkedik el. Ennek az az érdekes oka, hogy a szignifikátornak pozitívként felkínált tapasztalatok gyakran negatívnak tekinthető hajlamokat teremtenek, miközben a látszólag negatív megélések gyümölcse rendszeresen hasznos a másokat szolgáló pozitív irányultság kifejlesztésében.
Megjegyezhető, hogy a Főpap kezei a megfelelő irányultságra utalnak a jobb- és balkéz tartásában, vagyis a jobb kéz mozdulata másokat szolgáló, kifelé kínálva fényét. A bal kéz próbálja a szellem fényét elnyelni és egymaga hasznára irányítani.
A kártya tetején levő ábrázolás jelképezi a Főpapnak, mint szignifikátornak egyezségét a lélekkel, melyet megnyilváníthat a szakértő gondolata és tette révén. A védelem jelképe és ígérete ez, mely megnyilvánulhat a lélek irányából, de húzza mégis tovább a kalitkába zárt elmét.
VI. Szeretők (Válaszút) – a tudat átalakulása
A Hatos Számú Kártyán, vagyis a tudat átalakulásán egy férfi keresztbe tett karjait látom, ami átalakulást jelképezi. Ez esetben is az átalakulás lehetséges a bal- vagy a jobboldali ösvény felé, ezekre az ösvényekre csalogat vagy vezet a Potentátor nője. A jobb oldalinak a homlokán ott a bölcsesség kígyója és teljesen fel van öltözve, a bal oldalinak lengébb az öltözéke, mely arra utal, hogy a Mátrix vagy a Potentátor jobban ügyel és vonzódik a fizikai illúzió felé, az elme részéhez, ha a bal oldali ösvényt választja, illetve jobban ügyel és vonzódik a szellemihez, a tudatos elme választásához, ha a jobb oldali ösvényt választjja. A férfinek a karjai a szíve előtt keresztetik egymást, mely azt is jelképezi, hogy mélytudatára hagyatkozva tud jó döntést hozni, amely esetben a szívére kell hallgatnia.
Mélyebb megfigyelések is tehetők a tudattalan elme nagy tengere és a tudatos elme közti kapcsolatot illetően. Sokan úgy használják a tudat törzsét és gyökereit, mintha a tudatnak ez a része egy rosszra használt, prostituált entitás volna. Ekkor ez az entitás abból a nagy raktárból szedeget, amely durva, prostituált, és nincsenek nagy értékei. Akik úgy fordulnak a mélytudathoz, hogy azt egy szűzlány alakjában látják, kezdjenek udvarolni neki. Az udvarlás semmiben nem emlékeztet kirablásra, és elhúzódhat, ám az efféle figyelmes udvarlás révén elnyerhető kincs kimagasló.
A férfi keresztbe tett karjai által, ha a jobbján lévő nő meghúzza őt a balkezén, akkor gyakorlatilag el tudja fordítani őt és az egész testét jobbfelé, és ugyanez igaz a bal oldali nőre is, a férfi jobb kezét meghúzva a nő az egész testét az ő oldalára fordítaná.
A tudati polaritás irányú húzás fogalma jól megvizsgálható annak fényében, amivel a tanítvány már előrébb van a férfi által példázott tudatosság, és a nő által példázott tudattalan természetét illetően. Csakugyan, mind a prostituált (baloldali nő), mind a szűzi mélytudat (jobboldali nő) hívják és várják az értük nyúlást. A Tudat Átalakulásának ezen a képén tehát mindkét nő mutatja az irányt, amerre menne, ám ő nem képes mozogni, de a két női entitás nem is erőlködik így tenni. Nyugodtan várnak a központi férfi entitás döntésére. Ő mindkettőt fogja, és elfordul vagy ebbe vagy abba az irányba, vagy akár hátra és előre, hintázva először az egyik út, majd a másik között, és nem érve el az átalakulást. Ahhoz, hogy az Elme Átalakulása megtörténhessék, a mélytudatot kormányzó egyik vezérelvet el kell hagyni.
A fenti lény egy íjat szegez a bal oldali ösvénynek. A íjat tartó lény egyszerű ábrázolása azt sugallja, hogy ő egy második denzítású lény, de lehet dzsinn, elementál vagy kulturális meghatározású, mitikus figura. Az íjban levő nyíl nem az a fajta nyíl, amely megöl, hanem amely a maga módján megvéd. Az elkülönülést választók – ez lévén a bal oldali ösvényre leginkább utaló minőség – olyan erővel és élességgel vannak megvédve más-maguktól, mely egyenlő a tudat által megélt negatív értelmű átalakulás mértékével. A jobb oldali ösvényen lévőknek nincs ilyen védelmük más-maguktól, mivel ezen az ösvényen a bátor kereső a visszaverődések sok tükrét megtalálja minden egyes más-magában, akivel szembetalálkozik.
VII. Diadalszekér – A Tudat Nagy Útja
A képen a szekér előtt két szfinx található. Az egyik sötét a másik világos színű. A sötét az önszolgáló minőséget, míg a világos a másokat szolgáló minőséget jelképezi. Figyelemre méltó a szfinxek fordított elhelyezkedése, a bal oldali ösvényt jelképező sötét színű szfinx a jobb oldalon, míg a jobb oldali ösvényt jelképező világos szfinx a bal oldalon látható. Ennek ugyanaz a magyarázata, mint az V-ös Főpap kártyájánál, ahol a jobb oldali ösvényt segítő benyomások a baloldalról érkeznek, míg a bal oldali megtapasztalásoknak jobb irányból történik a behatása, megdolgozása.
A teremtmények az elme szekerének mozgatói. A szfinx képébe bele lehet foglalni az idő fogalmát is. A mentális és gondolati/érzelmi együttes érik, elmozdul és megváltozik az idővel. A negatívan polarizált útonjáró a saját érdekeire próbálja mintázni ezt a szerződést, míg a pozitívan sarkosult entitás arról szónokolhat, amit az asztrológiai kard példáz: vagyis a fényről és az igazságról.
Egy „T” van, fölötte két derékszöggel az entitás mellén a kártyán. Az alsó „T” a bármelyik ösvény kiválasztásának lehetőségével kapcsolatos jelkép az átalakulásban, a felső két derékszög pedig a bal vagy a jobb oldali ösvény nagy útját képviseli egy tudati átalakulásban, amely megteszi a váltást a tér/időből az idő/térbe.
A Nagy Út egész hangulata csakugyan a Szignifikátortól (Főpaptól) való megfigyelhető különbség okozata. A Szignifikátor a lényegi Én, amit nagymértékben, de nem kizárólag befolyásol a tudati fátyol leeresztése. A Tudat, A Test vagy a Lélek Nagy Útja azt a környezetet rajzolja meg, amely az elfátyolozási eljárás által előidézett új felépítés, és ennek folytán, megmártózott az idő/tér nagy és határtalan árjában.
A két szfinx behajlított bal lába arra utal, hogy a szfinxek ebben a testhelyzetben akár pihenhetnek a lehetséges időben, de haladhatnának is a tudat fejlődésének Nagy Útján. Amennyiben a szfinxek a jelen testhelyzetnek megfelelő keverékét próbálják, akkor az egyenes, mozgó lábat nagyban akadályozni fogja a behajlított láb. Ugyanezt a mozdulatlanságot jelképezi az a tény, hogy a két szfinx nincs hozzákötve a szekérhez. Ennek az a jelentése, hogy az útonjáró akkor tud csak tovább haladni, ha tudatát megdolgozza és immáron nem a fizikai tér/idő mozdulatlanságában reked, amelyet mellékesen a szekér négy oszlopa is jelképez, hanem a tudat átalakulásának Nagy Útja alatt közel kerül az idő/tér megértéséhez.
A másik jelentés ugyanazzal a derékszöggel kapcsolatos, mint a szereplő mellén lévő jelkép. Ebben az értelmezésben is az idő/tér közel került az elfátyolozási folyamat hatékonysága okán olyan útonjárok kitermelésében, akik fel kívánják használni a tudat erőforrásait a fejlődés érdekében.